MagamrólMotorozásLézertechnikaE-mail



Lézer történelem


”…A szuperhős előrántja lézerpisztolyát, vakító fénysugár villan, s az ellenfél porrá, hamuvá foszlik. Tudományos-fantasztikus filmekben vajon ki ne találkozott volna ilyen jelenettel? A kép látványos, sőt valójában fantasztikus, de mennyi köze van a tudományhoz? A lézerekkel manapság szinte már mindenütt találkozhatunk. A fizikus lézerével új típusú fény-anyag kölcsönhatásokat kutat, atommagfúziót hoz létre, a vegyész izotópokat választ szét, a biológus kromoszómákat szabdal, az orvos betegeket operál, a mérnök telefont, videó átjátszót épít, a technológus fúr, vág, hegeszt, a katona – sajnos – rakétapusztító űrfegyvert tervez, a művész csodálatos hologram műalkotásokat készít, vagy villódzó, lüktető fényjátékot rajzol az előadó terem falára. A lézer tehát meghódította a világot…”


Kék lézer

A fény az ember legfontosabb eszköze az információgyűjtés, a kapcsolattartás és a környezettel való kontaktus terén .A fény már korán elkezdte szolgálni az ember alkotó tevékenységét.. Több ezer évig az alkotás lehetőségei nagyon körülhatárolhatóak voltak, mert csak két lehetséges fényforrás állt az ember rendelkezésére, a tűz és a Nap. Ezeket a fényforrásokat, csak arra tudták használni, hogy megvilágítsanak tárgyakat, vagy árnyékokat hozzanak létre. Elvben ez nem is változott meg addig, míg fel nem találták az elektromos fényt. Csak az elektromosság hozott létre olyan fényforrást, ahol az ember határozza meg a fényességet, a formát és a színt.

Ez a világítás már nemcsak egyszerűen arra használható, Hogy megvilágítson valamit, hanem nagyobb szabadságot ad, hogy felhasználjuk a fényt, mint a tervezés, alkotás tárgyát.

Az ember a korai időktől kezdve felhasználta a fényt. Fizikai természetét mégis rendkívül későn ismerte föl. A XVII. század végén vetette papírra Isaac Newton a fény alapvető fizikai természetével kapcsolatos téziseit. Még 200 év kellett ahhoz megfeszített tudományos kutatásokkal, hogy eljussunk Albert Einsteinig, akitől olyan felfedezések származnak, mint a fény hullámtermészetének leírása, az atomi felépítés mechanizmusának felismerése, sőt Ő fogalmazta meg azt a teóriát, amely elvezetett a természetben nem létrehozható mesterséges fény létezésének felismeréséhez. Ez 1917-ben történt. Az Ő felfedezése volt, a gerjesztett fénykibocsátás, amely párhuzamos fénysugarakat hoz létre a legtisztább formában. 1960-ban Maiman fizikusnak sikerült létrehoznia a mesterséges párhuzamos fényt.

Maiman lézer

Az új fényforrást elnevezték lézernek, amely egy betűszó, a jelenség leírásának rövidítése. A fényforrások egy speciális típusa a lézer. Neve, az angol laser betűszó a Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation (magyarul a fénykibocsátás indukált emisszióval) kifejezés rövidítése, ami a lézerfény létrejöttének sajátos körülményeire utal.

Lassan már kezd köztudottá válni, hogy mindenre használható ez az új mesterséges fényforrás. Hajszálvékony üvegszálakon keresztül korábban elképzelhetetlen mennyiségű információ továbbítására képes. Lehetővé vált a Föld és a Hold távolságának nagyságrendjében is a fényhullámokkal történő pontos mérése, egyszerűbbé vált a földmérnök vagy az építőmérnökök munkája. Végeznek lézerrel fémmegmunkálást, mikro sebészeti beavatkozásokat, ékszerek megmunkálását és úgy tűnik nincs messze az a nap, amikor lézerek segítségével létrehozható lesz a szabályozható nukleáris fúzió, az emberisség legjelentősebb alternatív energiaforrása.

A lézer tette lehetővé a hologramok létrehozását, az egyetlen valóban háromdimenziós fotótechnikai eljárást, amely számtalan más tudományos felhasználás mellett lehetővé teszi korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítógépes információ tárolását.

Lézer show

Mindössze egy évtized telt el az első gyakorlatilag használható lézerek megépítése után, amikor a művészet is jelentkezett, hogy kivegye részét az újfajta fényforrás felhasználásának lehetőségéből. Az 1970-es müncheni Opera Fesztiválra készülve a prágai Josef Svoboda professzor új utakat keresett Mozart Varázsfuvolájának színhezviteléhez. A Siemens vállalat müncheni kutatólaboratóriumában találkozott először lézerrel és azonnal rájött a felfedezés fontosságára, a színházi világítástechnikában.

A Siemens segítségével Svoboda lézer fényekre komponálta meg a Varázsfuvola különböző jeleneteit, így sétálhatott Pamina és Taminó anyagtalan tűzön és vízen keresztül, szinte levegőben lebegve a színpadon. Svoboda alkotása az egész világon közismertté vált, óriási sikert aratott, s így ma a lézer színpad- technikai alkalmazását 1970. július 14-tol a Varázsfuvola bemutatójától számítjuk. Talán túlzás azt állítani, hogy új korszak kezdődött, de azt nyugodtan mondhatjuk, hogy ezen a napon kezdődött egy új technika térhódítása, amely azóta már a művészet minden területén jelentkezett és számtalan művésznek adott lehetőséget gyökeresen újfajta megoldások kidolgozására.

Lézer show

Az elmúlt húsz év során a lézer eljutott a kutatástól a leghétköznapibb alkalmazásokig. Csak néhány példa a lehetőségek széles köréből: atommagok fúziójának beindítása, gázok összetételének és az atomok jellemzőinek mérése, telefonvonal, melyen több ezer beszélgetés mehet egy időben. Szerkezetek deformációjának és rezgéseinek a vizsgálata, lézer-radar, nagysebességű nyomtatók és végül a lézer művészeti - grafikai és színpadtechnikai- alkalmazása.

Az atomok a fényt mindenféle hullámhosszon, mindennapi elnevezés szerint "különböző színekben" sugározzák ki. A színeknek ez a keveréke például sárgásfehér színűnek látszik, de megfelelő technikai eljárással ki lehet választani egy színt, és a többinél jóval erősebbé lehet tenni. Gondoljunk például a különböző színű fénycsövekre! A fénycsövek "egyszínű" fénye azonban még mindig nagyon sokféle színt, pontosabban, pl. zöldön belül sokféle zöldet, a piroson belül sokféle pirosat tartalmaz.


előző

vissza

következő



Google PageRank